Vaníliás-fűszeres borokat is ittak az ókori Jeruzsálemben

Vaníliás-fűszeres borokat is ittak az ókori Jeruzsálemben

Egzotikus, vaníliás-fűszeres borokat is ittak az i. e. 6. századi Jeruzsálemben egy új akadémiai tudományos felmérés alapján – jelentette a The Times of Israel című angol nyelvű izraeli honlap.

Az egzotikus, távoli vidékekről Izrael földjére került fűszer-maradványokra Jeruzsálemben, a Dávid településének elnevezett ásatási övezetben bukkantak, az i. e. 6. századi, még a Babiloni fogság előtti időkből származó amforatöredékek cserépmaradványainak akadémiai elemzésével.

Ajala Amir, a tel-avivi Egyetem Régészeti és Ókori Közel-Kelet Kultúrák Tanszékének doktorandusza vezette a kémia és a régészet tudományágait ötvöző vizsgálatot a Weizmann Intézet és a Bar-Ilan Egyetem laboratóriumainak bevonásával.

A legkorszerűbb tudományos feljesztések eredményeit alkalmazó analízis rávilágított, hogy a babiloni fogság előtt Jeruzsálem előkelői szerették az egzotikus ízeket és kitűnő kereskedelmi kapcsolatokkal rendelkeztek távoli vidékekkel is.

A vaníliát Délkelet-Ázsiából importálták, s a Júda Királyságban funkcionáló borászok ezzel is ízesítették a borokat, hála a több, mint 2500 évvel ezelőtti fejlett, megközelítően átfogó internacionális kereskedelmi útvonalaknak.

A PLOS ONE című tekintélyes internacionális folyóiratban közzé tett tanulmány alapján Jeruzsálem a késő vaskorszakban, a babiloni pusztítással véget érő „első Szentély” kései időszakában nemcsak adminisztratív vagy vallási, hanem gazdasági szempontból is nagyfokú helyi center volt.

A kutatások kiindulópontját a Dávid településében talált több tucat, nagy, 30 literes kerámiaedény jelentette, melyeket Jeruzsálem lerombolása alatt törtek össze a babiloni hódítók i. e 586-ban.

A cserépszilánkok maradványait molekuláris elemzésnek vetették alá, s bort, olívaolajat, és három, a vaníliában megtalálható molekulát is találtak. A vanília ebben a korszakban luxusnak számított, s csak az korábbi elit köreiben fogyasztották.

Ezelőtt találtak már vaníliát középső bronzkori, i. e. 1700-1600 körüli kánaáni maradványokban is Meggidóban, s ennek alapján már annak idején is léteztek kiterjedt, Közép-Ázsiát is elérő kereskedelmi kapcsolatok.

mti