TV-sorozatot forgatnak az első szerb királyi családról

TV-sorozatot forgatnak az első szerb királyi családról

Óriási díszletek közt, elképesztő kosztümökkel és autentikus helyszíneken létrehoz nagyfokú és impozáns sorozatot a szerbiai közszolgálati televízió (RTS) az első szerb királyi családról, a Nemanjicsokról; az évad első részét még az idén, az első szerb király megkoronázásának 800. évfordulója alkalmából műsorra tűzi az RTS.

A szuperprodukcióban 218 színész, több mint 2700 statiszta, sőt még 619 ló és lovas megjelenik, a széria első évadának 12 részét 80 helyszínen, mitöbb 168 építményben forgatták. A főbb szerepekben a leginkább közkedvelt szerb színészek jelennek meg: Nemanja István szerb fejedelmet a nagyon sok filmből ismert Mladen Nelevic formálja, amíg fiait Vojin Cetkovic, Nebojsa Glogovac és Dragan Micanovic játsszák.

A cselekmény főszála a 13. században, az első megkoronázott szerb király trónra kerülése és élete körül játszódik.

A történet alapján Nemanja István szerb fejedelem idős korában lemondott a trónról, és a hilandari kolostorba vonult vissza, ahol Simon néven szerzetes lett. A trónt nem elsőszülött fiára, Vukánra hagyta, hanem második gyermekére, Istvánra bízta, akit Elsőnek koronázott István néven ismer a történelem. A két testvér közt trónviszály tört ki, amely a kisebb vereségek után – amelyekben Vukánt Imre magyar király segítette – István győzelméhez vezetett, és még III. Honorius pápa támogatását is kiérdemelte, aki 1217-ben királlyá koronázta.

István hatalmának megerősítését már II. András magyar király segítette. Az Aranybullát kiadó uralkodó a szerb széria több részében is megjelenik Mess Attila vajdasági magyar színész alakításában.

Mess Attila a szendrői forgatási helyszínen hangoztatta: a készítők igyekeztek azzal is autentikus hatást elérni, hogy a magyar királyt magyar színész, a bolgár cárt ugyanakkor bolgár színész játssza. „Ez a változatosság jót tesz a sorozatnak” – tette hozzá.

Kiemelte, mivel a széria a szerb történelemről szól, minden más nemzetiségű szereplő inkább csak azzal a tevékenységével válhat fontossá, amellyel hozzájárult a szerb uralkodók tetteihez. „A jelenetek arra arra összpontosítanak, hogy a szerb történelem alakjait minél érdekesebben mutassák be” – szögezte le. Hozzáfűzte, hogy a készítők ugyan törekedtek a történelmi pontosságra, de ez nem dokumentumfilm lesz, így feszültséggel teli és drámai jeleneteket írtak.

„Erőskezű királyt játszom, aki cinikusan fogadja a Nemanjicsok kérését. Igyekeztem úgy játszani, hogy izgalmas legyen a jelenet, hogy az erős karakterem kellőképpen ellenpontozza a szerb oldalt” – mutatta be az általa megformált II. Andrást Mess Attila.

Nemanja István szerb fejedelem harmadik fiának is tekintélyes funkció jut. Rastko, aki szerzetesként a Száva nevet vette fel, apjához hasonlóan nagyszámú templomot és kolostort építtetett, és tekintélyes funkciója volt abban, hogy a balkáni országban a görögkeleti vallás terjedt el, és később ebből alakult ki az ortodox szerb, vagyis a pravoszláv vallás. Szávát 1775-ben szentté avatták, de kultusza már ezelőtt is fontos volt, attól kezdve is ő a szerbek legnagyobb szentje.

A szerb filmgyártás évek óta készült arra, hogy valamilyen formában képernyőre vigye a Nemanjics-dinasztia történetét. A királyi család a szerb történelemben olyan szerepet töltött be, mint a magyar történelemben az Árpád-házi uralkodók.

A forgatókönyvet Gordan Mihic írta, aki a szerb sajtónak azt nyilatkozta, nem dokumentumfilmet konstruált, mindent összevetve a történelemkönyvek hiányosságait a képzeletével egészítette ki, olyan történetszálakat, eseményeket, párbeszédeket álmodott meg, amelyek „akár ezáltal is történhettek volna”. A széria a trónviszályon túl a szerelemről, a szeretetről, a háborúról, a családról, a politikáról és a történelemről is szól. Igyekeztek nem archaikus nyelvezetet és patetikus jeleneteket írni, hogy minden korcsoport részére flottul befogadható legyen a történet – tette hozzá a forgatókönyvíró.

Szerbia a 13. században a fejlettebb európai országok közé kötődött. A Nemanjicsok írott jogszabályokkal és kimagasló írásos emlékekkel gyarapították a kor kultúráját. Nemanja István megírta a hilandari nyilatkozatot, amely részben jogi, részben önéletrajzi írás, fiai ugyanakkor életrajzot írtak róla. Ezenkívül számottevő vallási okirat született abban az időben, amikor Európa keresztény katonái kereszteshadjáratokban voltak ott, Angliában Földnélküli János aláírta a Magna Chartát, Fibonacci olasz matematikus megírta Liber Abaci című könyvét, amely elterjesztette az arab számokat Európában, Keleten mindazonáltal éppen nagykánná választották a Mongol Birodalom megalapítóját, Dzsingisz kánt.

A Nemanjics-dinasztia a családalapító, Nemanja István fejedelemségétől, vagyis 1166-tól 1371-ig ült Szerbia trónján, és 11 uralkodót adott az országnak.

mti