Az ez évi első vízminták vizsgálatából az derült ki, hogy egyelőre semmi szokatlan nincs a Balaton vizében, a korábbi éveknek megfelelően jó minőségű, és relatíve alacsony az algaszám – közölte Boros Gergely, az Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézetének akadémiai főmunkatársa.
A kutatóintézet témafelelőse közölte, hogy előző évben ilyenkor is hasonlóan kedvező eredményeket mutattak a vízvizsgálatok, nyár végén viszont bekövetkezett az algavirágzás, így korai még azt feltételezni, hogy idén nem ismétlődhet meg a múlt évben nyárihoz hasonló esemény.
Beszélt arról is, a tihanyi intézmény mindent megtesz, hogy a lehető legalaposabban monitorozza a Balaton élővilágát és a vízminőséget, de szűkösek az ilyen célra fordítható anyagi forrásaik. Tavasszal és ősszel havonta, nyári hónapokban ugyanakkor kéthetente végeznek mintavételeket és vizsgálatokat a tó hossztengelye mentén. Célszerű lenne a naponkénti mintavétel, de ennek az internacionális standardok szerinti elvégzéséhez minimum évi 100 millió forintos többletforrásra lenne szüksége a kutatóintézetnek – mondta, jelezve, igényeltek többletforrást.
A tavalyi algásodásról kifejtette, a jelenség kiváltásához létfontosságú tápanyagok vagy a Balaton egyes befolyóin juthattak be a tóba, vagy – valószínűbb módon – a tó üledékéből mobilizálódhatott az ott ezelőtt kötött tápanyagok egy része. Ugyanakkor az is elképzelhető, hogy ez a két tapasztalat egyidejűleg érvényesült és összeadódott a kritikus időszakban.
A tihanyi tudósok feltételezései alapján nem kizárható, hogy a tóban élő egyes algák képesek lehetnek olyan enzimeket termelni, melyek hozzájárulásával feltárják az egyébként összetettebb molekulákban eltárolt foszfort. Ez esetben a foszfor nagy mennyiségben hozzáférhetővé válhatott az algák részére, lehetővé téve a nagyobb arányú növekedésüket, terjedésüket. A kutatóintézetben egyebek közt most olyan vizsgálatokat terveznek, melyekkel megerősíteni vagy cáfolni tudják ezt a feltételezést – számolt be a tudós.
mti