Magyari Enikő biológus, ökológus kapta a Földgömb az Expedíciós Kutatásért Alapítvány ötödik alkalommal kiosztott Magyar Felfedező Nagydíját 2017-ben.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem akadémiai főmunkatársa őskörnyezet elemző-feltáró munkájáért, emellett a paleobotanikában és paleo-ökológiájában tett internacionális jelentőségű felfedezéseiért kaphatta meg az elismerést április 29-én, a Felfedezők napján.
Magyari Enikő a műsorban kijelentette: főleg paleobotanikai technikákkal és fosszíliák vizsgálatával a földtörténet legfiatalabb időszaka, az elmúlt 30 ezer év őskörnyezet-változásaival és a paleoklíma rekonstrukciójával gondoskodik.
A feltöltődött folyómedrekből és buckaközben kialakult lápokból vett üledékes mintákból kivont pollenek összetételéből következtetni lehet az egykori növénytakaró összetételére, példaként hogy mekkora volt az erdőborítottság mértéke az Alföldön, milyen fafajok, erdők voltak dominánsak – mutatott rá a szakember.
Hozzáfűzte: a növényzeti összetételből rekonstruálni lehet az egykori éghajlatot is, ehhez az elmúlt 20 ezer év tekintetében az úgynevezett korszerű analóg módszert alkalmazzák a leggyakrabban. Van mert egy eurázsiai felszíni pollenminta-hálózat, amelyhez éghajlati paraméterek vannak rendelve. Ez alapján a fosszilis mintákat a maiakkal összehasonlítva következtetni lehet a múltbéli klímára.
A pollenek kutatásával több mint millió évre vissza lehet tekinteni a múltba, akár a Kréta-időszakból fennmaradt pollenmintákat is lehet vizsgálni, ugyanakkor ezeket már meglehetősen nehéz növényekhez kötni, mivel nem feltétlenül ismerjük a korabeli növényfajokat – nyomatékosította Magyari Enikő.
mti