Ezerötszáz évvel ezelőtti istálló maradványaira bukkantak a Negev-sivatagban – jelentette a Jediót Ahronót című újság honlapja, a ynet.
Az egykor nabateus, római ezután bizánci uralom alatt álló Avdat település romjainál talált objektum eredeti rendeltetése nem lehet kétséges, merthogy közel egy méteres vastagságban borította szamarak és birkák megszáradt ürüléke a padlózatot – közölték a feltárást végző Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) szakemberei.
A hegyoldalba vágott bizánci kori kőépítmény ásatásait az amerikai Scott Hacking professzor szövetségben végezte izraeli kollégájával, Tali Erickson-Ginivel.
Az istálló egykori tulajdonosai valószínűleg szerzetesek voltak. A régészek megtalálták a kőmedencéiket is, amelyek támogatásával etették és itatták az állatokat. A hetedik század elején Avdatot sújtó földrengés pusztíthatta el az épületet.
Daniel Fox, a Bar Ilan Egyetem régész-botanikusa is részt vett a kutatásban, ő korabeli magokat és heterogén szerves maradványokat gyűjtött be, amelyekkel ezt követően meghatározhatják az egykor ott élt emberek táplálékát.
A sivatagi éghajlat szárazsága okán kifogástalan állapotban voltak az építményben megtalált szőlőmagok, segítségükkel azonosíthatják a korabeli növények DNS-ét, és megtudhatják miféle szőlőket termesztettek ezen a vidéken ezerötszáz évvel ezelőtt.
A régészeti munkálatokban részt vettek egy régióból származó középiskola diákjai is, akik a kiásott föld átszitálásában, azonkívül a padlót borító szerves anyag összeszedésében és kihordásában segítettek.
mti