Az aszály mérésére és előrejelzésére dolgoztak ki országosan használt eljárást a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Geoinformatikai, Természet- és Környezetföldrajzi Tanszék kutatói – tájékoztatta a egyetemi intézmény közkapcsolati igazgatósága a sajtó képviselőit.
Az információ alapján az aszály mértékének számszerűsítése nem hagyományos feladat, mivel a jelenség kialakulásában a csapadékmennyiség mellett legalább ilyen kardinális a hőmérséklet változása és a megelőző időszak csapadék- és hőmérsékleti viszonyai. Legalább ilyen komoly kihívás az aszály előrejelzése: megbízható csapadék-előrejelzés mindössze 10-14 napra adható. Az aktuális aszály mértékéből és a kiszámítható csapadékmennyiségből csak valószínűsíthető a vízhiány alakulása.
Az aktuális aszály két legnélkülözhetetlenebb – a megelőző időszak csapadék- és hőmérsékleti viszonyai által meghatározott – jellemzője a talajnedvesség és a növényzet állapota, melyek alkalmasak a folyamat némely fokú előrejelzésére is. Az SZTE kutatói immáron nagyjából tíz éve végeznek az aszály előrejelzését segítő – műholdas távérzékelésen alapuló – vegetáció- és talajnedvesség-méréseket.
A talaj felső rétegében található nedvességtartalom nagy régióban legjobban radarjelet használó műholdakkal mérhető. Ezelőtt ezek csak jelentősen alacsony – több kilométeres – felbontással tudták érzékelni a talajnedvességet, de a közelmúltban új adatok és módszerek váltak elérhetővé, amelyekkel a felső rétegben található vízmennyiség 100×100 méteres részletességgel, több száz négyzetkilométeres szféraban megbecsülhető.
A növényzet megfigyelése a érzékelhető, a közeli infravörös és a termál infravörös hullámhosszban gyűjtött adatokkal történik két-háromnapos gyakorisággal. Ha némely területeken a növények fejlődése más területekhez vagy a hosszú távú megfigyelésekhez képest a várhatónál gyengébb, az a vízhiány jele lehet. A szegedi szakemberek műholdak segédkezésével akár 10×10 méteres térbeli felbontással, hetente legalább kétszer, az egész országra kiterjedően tudják megfigyelni a vegetáció változását.
A talajnedvesség meghatározásának közvetlen módja a pontszerű földi mérés. A tudósok olyan eljárást dolgoztak ki, amellyel a meteorológiai monitoringállomások hat különféle mélységben végzett talajnedvesség-méréssel kiegészített adataiból kiszámolható a vízhiány. Ez az adat csodásan alkalmas arra, hogy már a vegetációs időszak elején, tavasszal előre jelezze a nyári aszály valószínűségét.
Tavasszal a talaj felső 70-80 centiméteres rétegének – a megelőző őszi-téli időszak súlyos csapadékhiányára visszavezethető – szárazsága komoly aszály kialakulását vetítheti előre. Ezáltal amennyiben az átlagosnál nem csapadékosabb a tavasz és a nyárelő, komoly mezőgazdasági károk alakulhatnak ki, ahogyan idén is.
Az SZTE kutatói az Országos Vízügyi Főigazgatóság koordinálásával és az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság munkatársaival új, napi bontású aszályindexet dolgoztak ki, amely az Operatív Vízhiány Értékelő és Előrejelző Rendszer (https://aszalymonitoring. vizugy.hu/) bázisát képezi. Országszerte immáron nagyjából 110 állomáson gyűjtik a meteorológiai és talajnedvesség adatokat, melyek feldolgozása segítséget nyújt a nyári öntözésre való felkészüléshez.
mti