Az Árpád-ház program támogatásában Arpadiana címmel angol nyelvű könyvsorozatot indított az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont az Árpád-kori Magyarországról Fodor Pál és Zsoldos Attila szerkesztésében.
A könyvsorozat célja, hogy internacionális szinten is megismertethesse az olvasóközönséggel az egyik legizgalmasabb történelmi korszakot, és benne az ősi Árpád-házat – olvasható az ELKH közleményében.
A széria első része, Weisz Boglárka Markets and Staples in the Medieval Hungarian Kingdom (Arpadiana 1.) című kötete a középkori magyar kereskedelem színterei közül a vásárokat és a lerakatokat vizsgálja, beleértve azok fejlődését és változását, sőt még a közöttük található kölcsönhatásokat. A kötet a szerző Vásárok és lerakatok a középkori Magyar Királyságban című könyvének bővített és átdolgozott fajtája.
A második kötet, Bagi Dániel Divisio Regni (Arpadiana 2.) című munkája, az Árpád-kori dinasztikus vetélkedésekről mesél izgalmas formában. Az összegzés alapján a könyv főcímét adó „divisio regni” széles körben elterjedt kifejezés volt a középkorban, amely a Bibliából származik, és a középkor alatt két eltérő értelmezése volt. Egyidejűleg jelentette az állam megosztását és a trónviszályokat, azonkívül az országon belüli széthúzást, azaz mindazoknak a vitáit, akik a trónért folytatott harcokban részt vettek. E könyv is ebből a két szempontból elemzi a 11. századi dinasztikus konfliktusokat, aprólékosan tárgyalva az országmegosztások eredetét, kezdetét, a területi különkormányzatok összehasonlíthatóságának kérdését, azonfelül azokat a társadalomtörténeti viszonyrendszereket, amelyeknek keretében a források a trónharcokat értelmezték.
A disszertáció magyarul a Divisio regni – Országmegosztás, trónviszály és dinasztikus történetírás az Árpádok, Piastok és Premyslidák birodalmában a 11. és a korai 12. században címmel olvasható.
Gál Judit Dalmatia and the Exercise of Royal Authority in the Árpád-Era Kingdom of Hungary (Arpadiana 3.) című értekezése a dalmáciai városokkal gondoskodik, és magyar nyelven Dalmácia helye az Árpád-kori Magyar Királyságban – A magyar királyi hatalomgyakorlás dalmáciai tulajdonságai címmel jelent meg.
A kötet a magyar-horvát államközösség kezdeteire koncentrálva az Árpád-kor uralkodóinak hatalomgyakorlásán át tárja a közönség elé Dalmácia helyét a magyar államban. A települések és a királyi udvar kapcsolatainak jó néhány aspektusán át kalauzolja az olvasót, megvizsgálva az egyházszervezeti változások jelentőségét, a magyar főpapok és az egyházi adományok szerepét a magyar uralom fenntartásában, a magyar hatalom dalmáciai képviselőit, amellett az uralkodói reprezentáció elemeit is.
A széria negyedik kötete, Zsoldos Attila The Árpáds and Their People (Arpadiana 4.) című könyve, az Árpád-kor történetének bemutatására vállalkozik a találkozók időrendjét követő tradícióknak megfelelő feldolgozásoktól nagymértékben eltérő eljárással.
Mint írják, a módszertani különbség lényege abban áll, hogy a időszak történetét a rendezvények egyetlen szálon futó előadása helyett az Árpád-kor társadalmának tükrében ismerheti meg az olvasó. A fázis forrásait, az Árpád-kori magyar történelem színterét és az eseménytörténetet áttekintő bevezető jellegű fejezetet követően a többi a kor szereplőinek egy-egy típusát rajzolja meg a királytól a szolgán keresztül a szabad parasztig.
Az Árpád-ház program és kapcsolódó fejlesztési alprogramjainak kidolgozására a kormány operatív testületet valósított meg, melynek vezetésére az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatóját, Fodor Pált kérte fel. A testület a időszak vezető kutatóinak bevonásával dolgozta ki a 25 éves (2013-2038) Árpád-ház programot, amelyiknek a megvalósítása 2018-ban indult el.
A program középpontjában a székesfehérvári nemzeti emlékhely ápolása, bemutatása és fejlesztése áll, de továbbá komoly hozzájárulást biztosít olyan történeti, filológiai, régészeti, archeogenetikai kutatásoknak is, amelyek az Árpád-háznak – és tágabb értelemben az Árpád-kornak – az eddigieknél alaposabb megismerését és bemutatását biztosítják – írják.
mti