A kérészek látását tanulmányozták az ELTE kutatói

A kérészek látását tanulmányozták az ELTE kutatói

A kérészek látórendszere a fejlődés alatt a fényviszonyok változásához igazodik – derült ki az ELTE és az ELKH munkatársainak legfrissebb kutatásából.

Az ELTE Biológiai Intézet és az ELKH Ökológiai Kutatóközpont kutatói elektroretinográfiával mérték a dunavirág összetett szemének spektrális érzékenységét lárva és kifejlett állapotú egyedeken ugyanúgy. A kettő közt hangsúlyos különbségeket találtak – áll az ELKH közleményében.

„A lárvák szeme a zöld spektrális tartományra volt nagyobb érzékenységgel rendelkezik, miközben a kifejlett kérészeké az ultraibolya fényre” – indokolja a közleményben Egri Ádám, az ELKH Ökológiai Intézet munkatársa, a Proceedings of the Royal Society B folyóiratban megjelent tanulmány első szerzője.

A folyó vízalatti világában, ahol a dunavirág fejlődik, az olykor zavaros, emberi szemmel nézve barnás színű környezetben a spektrum hosszabb hullámhosszú tartománya dominál, és a fényintenzitás is kisebb, mint a felszínen. Ez azt jelenti, hogy a zöld, sárga és vörös hullámhosszak vannak leginkább jelen. A lárva részére így előnyösebb, ha szeme főképpen a zöld spektrális tartományra érzékeny.

A tudósok budapesti webkamerák felvételeit segítségül hívva azt is be tudták határolni, hogy korrekten milyen napállás-tartományban rajzik a dunavirág. Azt kapták, hogy a dunavirág jellemzően a horizont alatti 14 és 7 fokos napállás közt rajzik tömegesen.

Azt is megmutatták, hogy ebben a napállástartományban maximális az égbolt ultraibolya/zöld fotonaránya. A kifejlett kérészek elsődlegesen ultraibolya-érzékeny szeme voltaképpen a rajzási időablakhoz való alkalmazkodásra utal.

„Ezelőtt kimutattuk, hogy a dunavirág legerősebben az ultraibolya és kék fényhez vonzódik, ez összhangban áll a jelenlegi laborkísérleteink eredményeivel” – mondja Kriska György, az ELTE docense, aki a kérészek pusztulásával kapcsolatos vizuális ökológiai kutatásokat még 2012-ben elkezdte.

Széles körben elterjedt jelenség a dunavirág kérészek közvilágítási lámpáknál történő tömeges pusztulása. E impulzus csökkenthető a kültéri lámpák spektrumának helyes megválasztásával. Azok a fényforrások, amelyeknek a fényében rövid hullámhosszak dominálnak (emberi szem részére kékes színű, példának okáért hideg fehér LED) sokkal több kérészt vonzanak, mint azok, amelyeknek a spektrumában főleg a hosszabb hullámhosszak vannak jelen (emberi szem részére sárgás, példaként meleg fehér LED, borostyánsárga LED).

„A dunavirág példája is erősíteni látszik azt az mindinkább kialakuló képet, miszerint ökológiai szempontból a hosszabb hullámhosszú mesterséges fények okozzák a legkevesebb kárt az élővilágban, ezáltal célszerű ilyeneket alkalmazni” – mutatnak rá a közleményben a tudósok.

A dunavirág hazánkban védett kérészfaj. Életciklusa 1 év, a petékből április környékén kelnek ki a lárvák, amelyek szerves törmelékkel, élőbevonattal táplálkoznak, és egészen a késő nyári rajzási időszakig fejlődnek.

A rajzás sötétedés után kezdődik, mikor is a lárvák felúsznak a felszínre, ahol szárnyas rovarrá vedlenek. A hímek egy újabb vedlése után megtörténik a párzás, ezt követően a megtermékenyített nőstények a folyó folyásirányával szemben repülnek egy-két kilométert, hogy a vízbe rakott peték nagyjából ugyanoda kerüljenek, ahol az őket lerakó nőstények is kifejlődtek.

A dunavirág rajzása relatíve rövid időablakban történik az alkonyati órákban, amikor az emberi szem részére már gyakorlatilag sötét van, igazság szerint ellenben még a nap szórt fénye dominál az égen. Relatíve ilyenkor a legnagyobb a kék és ultraibolya fény hányada az égboltfényben a hosszabb hullámhosszú komponensekhez viszonyítva. A fotósok által kék órának nevezett időszak nagyjából ekkor aktuális.

mti