A gólyatöcsöt, vagy régi nevén a székigólyát választotta egy tavalyi internetes szavazáson a lakosság az ez évi év madarának, amely címmel a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a különféle fajok vagy madárcsoportok, azonfelül azok élőhelyeinek védelmére szeretné felhívni a társadalom figyelmét.
A négy évtizede futó programon a lakosság előző évben három fajra szavazhatott: a gólyatöcs mellett a gulipánra és a nagy pólingra – közölte az MME sajtótájékoztatóján.
A szavazásban győztes gólyatöcs régi nevén a székigólya, hosszú lábával és csőrével, fekete-fehér színével egy miniatűr fehér gólyához hasonlít. Ez a madár igazi világpolgár, öt alfaja az Antarktisz kivételével minden kontinensen előfordul. Főleg vízi rovarokkal illetve egyéb gerinctelenekkel, főleg alacsonyabb rendű rákokkal táplálkozik. Március-áprilisban érkezik a trópusi Afrikából, a költési időszak végén kel útra, többségük augusztusban el is hagyja Magyarországot.
Legszámottevőbb magyarországi élőhelyei a Duna-Tisza közén és a Tiszántúlon láthatóak. A faj itt találja meg azokat a sekély, csak 20-25 centiméter mély szikes tavakat és öntésterületeket, ahol hosszú lábaival a vízben gázolva táplálkozni, a rendkívüli szárazulatokon mindazonáltal költeni tud. Vonulási időszakban bármely sekély vizű élőhelyen: halastócsapolásokon, belvizes szántókon, gyepeken is fellelhetőek. A szikes tavak megfogyatkozásával a gólyatöcs ezeket az alternatív vizes élőhelyeket is mind gyakrabban használja fészkelőhelyként. Magyarországon rendszeres fészkelő, a költőpárok száma az adott év csapadékviszonyaitól függően 200-1000 pár közt alakul. Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 250 ezer forint.
Mint írják, a szikes tavakat (a „székeket”) kedvelő életmódja okán kedvezőtlenül hatott a fajra ennek az élőhelytípusnak a hangsúlyos felszámolódása az 1980-as évek végétől. A klímaváltozás, a szárazodó tavaszok tekintélyesen befolyásolják az adott évi költőpárok számát. Védelmének kiindulópontját a még létező természetes szikes tavak megőrzése és az egykori fészkelőhelyek rehabilitációja jelenti.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 1979-ben indította el az Év madara programot.
mti