Útépítők vaskori sörkészítés bizonyítékaira bukkantak Angliában, a több mint kétezer éves maradványokra, amely a helyi sörkészítés legkorábbi bizonyítékai, az A14-es főútvonal felújításakor bukkantak Cambridgeshire grófságban.
Az útépítési munkálatokkal párhuzamosan folyó régészeti feltárásokban csaknem 250 régész 360 hektárnyi övezetben 33 helyet vizsgált meg régészeti maradványok után kutatva – adta hírül a The Guardian című brit napilap honlapja.
Lara González archeobotanikus hangoztatta, munkája olyan volt, mint mikor is tűt keresünk egy szénakazalban. „Amikor ezeket a maradványokat vizsgáltam, tudtam, hogy valami különlegeset vizsgálok. Ezen maradványok mikroszerkezete minden kétséget kizáróan megváltozott az erjesztési folyamatban és az őrléskor és forráskor jellemző légbuborékok keletkeztek” – érvelt.
Gonzalez kijelentette, hogy a Kr. e. negyedik századból származó maradványok eredendően kenyérhez hasonlónak tűntek, de a mikroszkopikus vizsgálat más eredményeket hozott. „Lehet látni, hogy sörkészítés folyamatából valók, mivel az erjesztés bizonyítékát mutatják nekünk és nagyobb darab összezúzott gabonát és korpát magába foglal, viszont semmiféle liszt nincs benne” – tette hozzá.
Az útépítéskor régészeti leletek tömege került felszínre, köztük középkori angolszász falvak, 342 sír, római kori ékszerek, csontfurulya, 13 ezer éves gyapjasmamut maradványai.
Roger Protz, több mint 20 sörről írt szakkönyv szerzője kijelentette, hogy Kelet-Anglia folyamatosan sörkészítési központnak számított, mivel szerfelett jó minőségű árpa terem földjein. Mikor is a rómaiak meghódították a Brit-szigeteket, azt találták, hogy a helyi törzsek sört főznek.
Protz alapján ez a sör valószínűleg gabonából készült, mivel a komlót egészen a 15. századig nem használták Britanniában, és ízét gyógynövényekkel, fűszerekkel gyarapították.
mti