Szombaton nyílnak meg a magyar kiállítások a Prágai Quadriennálén, a színházi látványtervezők négyévenkénti internacionális seregszemléjén. Az eseményen Magyarország idén három installációval vesz részt.
A június 6. és 16. közt zajló Prágai Quadriennálé rendezői idén a képzelet, átalakulás és emlékezet hívószavak köré építették a bemutató üzenetét. Ez a három szimbólum a ötletes folyamat három releváns állomását jelöli – olvasható a magyar részvétel főszervezője, a Petőfi Irodalmi Múzeum – Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet Közleményében.
A tárlat központi, Országok és Régiók titulussal rendelkező szekciójában a Végtelen Dűne című magyar installációt mutatják be, amely Balázs Juli, Kálmán Eszter és Nagy Fruzsina díszlet- és jelmeztervezők, Juhász András videoművész és Keresztes Gábor hangtervező munkája.
Az alkotás egy videóra és LED-falra alapuló komplex építmény, amely, amíg kívül visszatükrözve mutatja környezetét, elmosva a térbeli határokat, addig belül homokdűnéket megsokszorozva végtelen sivatag benyomását kelti. Az installáció arra mutat rá, hogy ameddig a színházban a külvilág hatásai elől bújik el az ember, közben viszont közösségi élményként élheti meg a művészi tapasztalatot a többi látogatóval.
A Diákszekcióban a Magyar Képzőművészeti Egyetem, a Kaposvári Egyetem Rippl-Rónai Művészeti Kara, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, ugyanakkor a fővárosi Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem látványtervezés, fényképészet és építészet szakos hallgatóinak installációja megfigyelhető. Projektjük, amely a Mi van a felhőben? címet viseli, részben a változékony képzeletre és az egymásba folyó gondolatokra, részben mindazonáltal a mai techno-kulturális világunkat is meghatározó számítógépes felhőre utal, ahol képeket, terveket és másfajta felhalmozódó emléknyomokat őrzünk.
A ezernyi plexicsőből összeálló plasztikus felhőinstallációba belépve a néző a négy egyetem hallgatóinak terveivel, formát kereső elképzeléseivel találkozik, amelyeket végigkövetve bejárja a tervezési folyamat állomásait az ötlettől az elkészült alkotásig. Ezzel a sokrétegű értelmezéssel jeleníti meg a több település tanítási intézményeinek együttműködésében létrejött installáció a képzelet és utazás motívumait – áll az ismertetőben.
A színháztörténeti emlékezet bemutatását célzó Fragmentumok szekcióban Nagy Fruzsina Andrássy úti villa című jelmeze megfigyelhető a PestiEsti című 2007-es előadásból, az alkotás napjainkban már az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet jelmeztárának régisége, amit a bemutatón audiovizuális modern műszaki megoldás támogatásával keltenek újra életre.
A kiállítást egy térspecifikus előadásokat bemutató parádé és több performansz is kiegészíti, amelyek alkotói közt ugyancsak találkozhatunk magyar művészekkel. A prágai főszervezők meghívására érzékelhető lesz a Flock Project Vertikális tánc című produkciója, Bérczi Zsófia Morfománok és Somló Dávid Drift című performansza, ezenfelül Nagy Fruzsina, Halas Dóra és a Soharóza kórus előadása, a Tabu gyűjtemény is.
mti