A növényekkel közösen hódították meg a szárazföldet, és mindenki másnál előbb tettek szert a repülés képességére. Többek között ezek derültek ki a rovarok fejlődését bemutató új tanulmányból.
Hatalmas vállalkozást vitt véghez egy több mint száz tudósból álló nemzetközi kutatócsoport: publikálták a rovarok evolúciójának első modern térképét. A több mint ezer rovarfaj transzkriptomját (összes RNS-molekuláját) tanulmányozó 1KITE (1,000 Insect Transcriptome Evolution) projekt által készített új kutatás nem csupán újraalkotta a rovarok törzsfáját, de több, a rovarok eredetére és evolúciójára vonatkozó kérdést is megválaszolt. A példátlan eredményeket a Science magazin e heti számában teszik közzé.
Sok minden kiderült
A szakértők a kutatáshoz 144 fajt válogattak ki a ma létező legnagyobb rovarrendek – valamint azok közeli ízeltlábú rokonai – közül. A kiválasztott fajok 1478 fehérjekódoló génjét elemezték, majd az eredményeket összevetették a rendelkezésre álló fosszilis adatokkal.
Az új törzsfa információi szerint a rovarok a legkorábbi szárazföldi növényekkel egy időben jelentek meg nagyjából 480 millió évvel ezelőtt, és együtt formálták a korai szárazföldi ökoszisztémákat. Ez 70 millió évvel korábbi, mint a legrégibb ismert rovarkövület. “A Föld 480 millió éve inkább a Marsra, mint bolygónk jelenlegi képére hasonlított: csupa kő, semmi élet a szárazföldön. Az óceánokban nyüzsgött a sok élőlény, a vízen kívüli élet azonban óriási kihívást jelentett” – mondta Karl Kjer, az amerikai Rutgers Egyetem professzora, a kutatócsoport egyik vezetője.”
“Az első rovarok feltehetően a Remipedia nevű mérges rákok csoportjából fejlődtek ki. Fogalmunk sincs arról, milyenek voltak, valószínűleg rák- és rovarvonásaik is lehettek” – fogalmazott Bernhard Misof, a német Alexander König Zoológiai Múzeum munkatársa, a kutatás egyik vezetője.
A komplex szárazföldi ökoszisztémák megjelenése tette lehetővé, hogy 406 millió évvel ezelőtt a rovaroknál megjelenhessen a repülés képessége. Ez nagyjából abban az időben ment végbe, amikor a növények először nőttek igazán magasra, és kialakultak belőlük az erdők. A rovarok a repülés elsajátításával 200 millió évvel megelőzték a többi állatot. A repülő rovarok fajgazdagsága különösen a virágos növények megjelenésekor növekedett robbanásszerűen, színre léptek többek között a méhek, a pillangók és a darazsak. A parazita életmódot folytató tetveket – ellentétben a korábbi vélekedésekkel – nem a tollas dinoszauruszok, hanem a madarak és az emlősök emelték a csúcsra, a ma élő csótányok és termeszek sokfélesége pedig a rovarok 252 millió évvel ezelőtti tömeges kihalását követően ugrott meg.
Gyakorlati haszon
Az eredmények nemcsak a rovarokkal kapcsolatos alapkutatásoknak adhatnak lendületet, gyakorlati haszonnal is kecsegtetnek. „Többek között lehetővé válik majd, hogy teljes egészében megismerjük a különböző rovarfajok anyagcsere-útvonalait, majd az ismereteket felhasználva hatékonyabb rovarölő szereket fejleszthessünk ki a kártevők ellen” – összegezte az alkalmazási lehetőségeket Dr. Hszin Cso, a Kínai Nemzeti Génbank igazgatóhelyettese. „ Az általunk tanulmányozott genomikai adatok rendkívül részletes betekintést nyújtanak a vizsgált rovarfajok genetikai összetételébe és evolúciójába” – tette hozzá a szakértő.
(forrás: origo.hu)