Csak a helyes vállalati kultúrába épülő informatikai szerkezetek és megoldások képesek a termelékenység hajtóerejévé válni – ez a legszámottevőbb tanulsága annak az internacionális kutatásnak, amit a Microsoft gyártott a digitális átmenet és az üzletfejlesztés összefüggéseiről. A felmérés magyar vonatkozású eredménye, hogy óriási tartalékok vannak abban, hogyan javítsunk a hatékonyságon fejlett digitális kultúrával. A 21 országban több mint 20 ezer munkavállalót érintő felmérés magyar vonatkozású eredményei elé pár kontinentális adat kínálkozik: ebben a pillanatban mindössze az európai alkalmazottak 11,4% -a érzi magát kiemelkedően produktívnak a munkájában, és az adatok arra utalnak, hogy az előrelépésnek nem kizárólag technológiai, hanem a vállalati kultúrából eredő korlátai is vannak. A kutatás konklúziója, hogy a több modern műszaki megoldás csupán akkor nyújt többletteljesítményt, ha az alkalmazottak lehetőséget és ösztönzést kapnak a korszerű megoldások használatára, hozzáférnek az eszközökhöz és az informatikai megoldásokhoz, maga a társaság mindazonáltal prioritásnak tekinti a műszaki fejlődést. Mint a vizsgálatból kiderült, a termelékenységet olyan kulturális tényezők képesek magasabb fordulatszámra emelni, mint az alkalmazottak bevonása, a szervezeti célok egyértelműsége és a magas színvonalú munkavégzésre történő koncentráció. Egyértelmű ismeret, hogy a szervezeti értelemben is „technológiabarát”, az alkalmazottak autonómiáját és felhatalmazását* támogató vállalati kultúrájú vállalkozások sokkal többet profitálnak az informatikai fejlesztésekből.
„A Microsoft a munka és a magánélet közti egyensúly szolgálatába állítja a korszerű modern műszaki megoldást, mivel hiszünk abban, hogy a kedvező képességeket és eszközöket egybegyúrva bárhonnan, bármikor észbontó, eredményes munkát lehet végezni” – nyilatkozta a kutatás eredményei kapacsán Szentkuti Gabriella, a Microsoft Magyarország cégvezetője. Az összkép árnyalt: Európában a munkavállalók mindössze 16 százaléka dolgozik erős vállalati kultúrával büszkélkedhető vállalkozásban, alig valamivel több (17,1 százaléknyi) dolgozó munkahelyén van jelen kellő erővel a digitális kultúra, és mindössze az alkalmazottak egyötöde érzi magát erősen elkötelezettnek a munkájában. Mindez azt hivatott alátámasztani, hogy a digitális átmenettel párhuzamosan a vállalati kultúrát is célravezető hozzáigazítani a korszerű modern műszaki megoldások követelményeihez.
Itthonról nézve a kutatás Magyarországot érintő eredményei a legizgalmasabbak. Az adatok azt jelzik, hogy az európai átlaghoz képest is van hova előrelépnünk. Nálunk a fejlett digitális kultúra dolgozók közt mindössze 4 százalékponttal vannak többen azok, akik kiemelkedően produktívnak tartják magukat, mint ahányan a digitális világgal erősen hadilábon álló cégeknél ítélik meg magukat hasonlóan. Ehhez képest a kontinens egészét nézve jóval nagyobb, 10 százalékpont az eltérés, míg általánosságban a magyar ez valamivel magasabb annál, melyet a Microsoft kutatói Európában átlagosan mértek.
A magyar munkavállalók 13,1 százaléka tartja kiemelkedően innovatívnak a tevékenységét (ez az adat szignifikánsan alacsonyabb az európai 16,9 százaléknál), és 17 százalék érez erős felhatalmazást – utóbbi alig marad el a 18,5 százalékos az európai átlagtól.
Idehaza a dolgozók 16,2 százaléka érzékel fejlett vállalati kultúrát a munkahelyén, és 17,8 százalék dolgozik erős digitális kultúrával büszkélkedhető vállalkozásban – ezek az értékek megközelítőleg precízen belesimulnak az európai átlagba. Magyarországra hangsúlyosan vonatkozó jártassága a felmérésnek ugyanakkor az is, hogy a csak helyes vállalati kultúra képes eredményesen növelni a modern műszaki megoldás fejlesztése révén elérhető profitot.
* A felhatalmazás olyan munkahelyi viszonyrendszer, ahol a munkavállalók kiemelkedő szabadságot és döntési jogokat kapnak a munka megtervezését és elvégzését illetően.