Ünnepi istentisztelettel vette kezdetét a keresztények egységéért tartott ökumenikus imahét vasárnap este Budapesten.
A Deák téri evangélikus templomban megtartott szertartást Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek és Bogárdi Szabó István református püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke vezette.
A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának (MEÖT) rendezvényén Erdő Péter úgy fogalmazott: „nekünk keresztényeknek közösen is tanúságot kell tenni Krisztusról. (. ) A világnak szüksége van arra, hogy egyek legyünk. Így akar Isten általunk könyörülni a világon. „
A bíboros a felolvasott evangélium mondatát – „Ti vagytok a föld sója” – és az imahét egyik jelképéül is választott só szimbolikáját magyarázva elmondta: Jézus hallgatóinak részére a só a bölcsesség jelképe volt. A só, mint a bölcsesség jelképe, arra utal, hogy Jézus a saját tanítványainak megadta a tanítást, és ez a legnagyobb bölcsesség. Ez igazítja el az embert az életben: sóként kell jelen lenni a világban, és segíteni, hogy Jézus „mindenkit eligazító bölcsessége eljusson az emberekhez”, és „ízt, értelmet adjon mindenki életének”.
Erdő Péter kitért arra is, hogy a sónak van egy másik, nagyon erőteljes jelentése: az a szerepe, hogy megóv a romlástól. Jézus korában merthogy sóval konzerválták az élelmiszereket, a só tehát a rothadástól, a pusztulástól óvott.
Jézus mondata, „Ti vagytok a föld sója”, azt jelenti, hogy „Krisztus tanítványainak kell lenniük azoknak, akik kedvéért Isten megkegyelmez a világnak, akik megóvják a világot attól, hogy Isten szemében haszontalannak tűnjék”.
Ez a mondat ugyanakkor „borzalmas felelősséget is jelent” – figyelmeztetett a bíboros. „Olyan életet kell élnünk, hogy rajtunk ismerje fel Isten a világban jelenlévő Krisztust, és ezért szeretettel nézzen a világra, és megkegyelmezzen annak”.
„Nekünk magunknak nem szabad kritikátlanul a világhoz hasonulnunk, hanem „Krisztushoz kell egyre jobban hasonlítanunk, hogy mi adhassuk meg – az ő erejéből – azt, ami a világot megőrzi a pusztulástól, és megtartja az üdvösség felé vezető úton” – fogalmazott Erdő Péter.
Bogárdi Szabó István arról beszélt: a világ nyomorúságai elrejtik előlünk a teremtés „csodálatos dicsőségét”. Az elmúlt hónapok, évek eseményei tanácstalanná, védtelenné tesznek, és olykor megrendítik szilárd belső hitünket is.
A keresztyének üldözése szerte a világon kétségeket támaszt „magunkban, imáink hathatósságában”, és a mai nyugat-európai civilizáció „gúnyos cinizmusa” sokakat önfeladásra csábít. De Péter apostol szavai: „ti azonban választott nemzettség, királyi papság, szent nemzet vagytok”, „tekintélyes és erős buzdítást jelentenek”, hogy „legyünk bizonyságtevői, hirdetői, evangélistái az Isten és az isteni irgalmasság nagy dolgainak” – fogalmazott a református püspök.
Az ökumenikus imahét idei bibliai mottója Péter első levelében található: „Arra hívattunk, hogy az Úr jókora tetteit hirdessük! „
Az idei imahét anyagát a lett ökumenikus csoport készítette, az ő kérésük alapján az imahét jelképei idén a Biblia, a gyertya és a só. A szertartás kezdetén e szimbólumokat a három történelmi keresztény egyház főpásztorai vitték be a templomba és helyezték el az oltár előtt.
A liturgiai szolgálatban részt vett Steinbach József református püspök, a MEÖT elnöke és a MEÖT tagegyházainak vezetői.
Az ökumenikus imahetet 1908 óta rendezik meg, azon először csak az anglikán és a katolikus egyház tagjai vettek részt, és kizárólag az egyesült államokbeli Graymoorban tartották meg. Ma már szerte a világon és Magyarország már-már minden településén ökumenikus közösségben tartanak istentiszteleteket, és imádkoznak a Krisztusban hívők egységéért az imahét idején az eltérő felekezetű gyülekezetek.
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt