Emberi és önműködő álhírfelismerő-rendszer kialakításán dolgoznak a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) nyelvészkutatói és informatikusai – tájékoztatta a egyetemi intézmény közkapcsolati igazgatósága a sajtó képviselőit.
Az információ alapján a különféle nyelvhasználati formákban jelentkező manipuláció problémakörét évek óta vizsgálják az SZTE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar általános nyelvészeti tanszékének kutatói.
Németh T. Enikő akadémikust elevenítve azt írták: az álhírek terjesztői erőteljes manipulációval akarják rávenni az olvasókat arra, hogy némely termékeket megvásároljanak, vagy némely konspirációs teóriák híveivé váljanak. Olyan nyelvi és nyelvhasználati jegyek definiálják ezeket a szövegeket, amelyekkel a valódi akadémiai eredményt ismertető cikkek vagy hírek nem rendelkeznek. Példának okáért a felszólító módok, a tényállító igék túlzó használata, vagy a félelemkeltő kifejezések hangsúlyozása sajátos az álhírekre – sorolta a nyelvészprofesszor.
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) három nagy nemzeti kutatási programot indított. Ezekből az egyik a Tudomány a Magyar Nyelvért Nemzeti Program, melynek része az álhírek és áltudományos nézetek nyelvészeti azonosításával foglalatoskodó alprogram.
A projektet megalkotó konzorciumot az SZTE irányítja, a munkában a szegedi és a debreceni egyetem nyelvészkutatói és informatikusai vesznek részt. A mesterek az interneten terjedő, ezen belül az egészségügy tématerületére tartozó álhírekre koncentrálnak, a szövegek szókészlete mellett a grammatikai és a pragmatikai eszközöket is vizsgálják.
Az álhír fogalmának tudományelméleti megalapozása mellett céljuk, hogy kidolgozzanak egy emberi álhírfelismerési eljárást. Azonfelül automata eszközöket is fejlesztenek, példának okáért mobiltelefonos alkalmazást, valamint böngészőbővítményt, amelyekkel az ellenőrzött szövegeken belül kimutathatók ezt követően azok az elemek, amelyek az álhíreket definiálják. A nyelvészeti technikákkal feltárt konteót vagy manipulatív termékismertetőt egészségügyi szakmai ellenőrzés követi. Ez meggyőző eljárást, gyakorlati felhasználási lehetőséget idéz elő, aminek az használata akár életet is menthet – nyomatékosította az akadémikus.
A tudományelméleti megalapozástól kezdve az alkalmazáson át az innovációig terjed az Álhírek, áltudományos nézetek nyelvészeti azonosítása című program, aminek támogatására összesen 200 millió forintot szán az MTA. Az akadémia nyelvi nemzeti kutatási programja múlt évben december 1-jén indult és 2026. november 30-án zárul – áll a közleményben.
mti