Eddig több mint kétszáz észlelés adatait töltötték fel az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) HódTérkép titulussal rendelkező online felületére, amelyen a mesterek a lakosság hódokkal kapcsolatos megfigyeléseit gyűjtik.
Az ELKH ÖK HódTérkép nevű citizen science projektje 2021 novemberében indult el. Az online adatbeküldő felületen át bárki megoszthatja tapasztalatait a kutatókkal, akik nem kizárólagosan az előfordulási helyekről, hanem a hódok tevékenységéről, annak hatásairól és a lakosság véleményéről is akarnának információkat kapni – olvasható az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) közleményében.
A megfigyelések bejelentéséhez a helyjelző megadására, az észlelést dokumentáló fotók feltöltésére és egy rövid kérdéssor megválaszolására van szükség.
Mint írják, az eurázsiai hód egy úgynevezett ökoszisztémamérnök-faj, amely tevékenységével nagymértékben képes átalakítani saját élőhelyét, míg hatással van a természetre, más állat- és növényfajokra, azonkívül a helyi emberek életére.
A hód a 19. század centrumában kipusztult a Kárpát-medencéből, és az intenzív vadászat hatására világállománya is drasztikusan lecsökkent. Európa-szerte visszatelepítési programok indultak, a magyarországi 1996 és 2008 közt zajlott. Az 1990-es években viszont a faj természetes visszatelepülése is elkezdődött a szomszédos Ausztria és Horvátország irányából. A hód nyugat-magyarországi elterjedése alatt a spontán folyamat jelentősége valószínűleg felülmúlta a visszatelepítésekét. A hazai állomány nagysága a mesterek becslése alapján 2020-ban elérte a 10-11 ezer példányt.
A tudósok ebben a pillanatban a Körösök vízrendszerén végeznek terepi állományfelmérést a Közcélú Monitorozási Program keretében. 2021-ben a Körösök 107 folyamkilométer hosszú szakaszán 58 hódcsalád jelenlétére következtettek, az idén mindazonáltal újabb 100 kilométer felmérését tervezik.
A hód territoriális állat, az állománysűrűség növekedését főleg a populáció önszabályozása korlátozza. A nagy folyók mentén már országszerte megfigyelhető az élőhelyek telítődése, és a kisebb vízfolyások mentén ugyancsak tapasztalható a faj sebes terjedése.
„Terepi kutatásaink esetén intenzíven vizsgáljuk a hódra sajátos szelektív rágás és gátépítés ökológiai hatásait is. A HódTérkép projekt keretében hozzánk érkező lakossági észlelések, helyi jártasságok komolyan támogatják a munkánkat, szélesítik látókörünket” – közölte Juhász Erika, az ÖK szakembere, a HódTérkép koordinátora. „Bízunk benne, hogy kutatásaink és a közösségi monitorozás szintén hozzájárulhatnak a faj jobb megismeréséhez és a hazai állománnyal kapcsolatos átgondolt, tudományosan megalapozott tervezéshez” – tette hozzá.
A hód a gátépítéssel képes számottevően javítani a környező területek vízmegtartását, mérsékelve a klímaváltozás negatív következményeit. Akár többhektáros vizesélőhelyeket is megalkothat, amelyek védett fajok részére szolgálnak szaporodó- és táplálkozóhelyként, mindent összevetve gazdag biodiverzitást tartanak fenn.
Az információ alapján a gátépítéshez hasonlóan a hódrágás ökológiai hatásai is összetettek, természetvédelmi szempontból ellenben nem tekinthetők egyoldalúan pozitívnak vagy negatívnak. Az ember és a hód közt mindazonáltal a gátépítés, a rágás, sőt a faj üregásási tevékenysége kapcsán is konfliktusok alakulhatnak ki. A hódok vízmegtartást segítő tevékenységéből ugyanakkor nemcsak a természet, hanem a mezőgazdaság, mindent összevetve a helyi közösség is profitálhat – írják.
Mint a közleményben hozzáteszik, az adatgyűjtő felület regisztráció után, egyelőre csak számítógépről hasznosítható, de várhatóan még az idén elérhető lesz a mobiltelefonra hangolt változat.
mti