Ünnepélyes adventi gyertyagyújtás Debrecenben

Ünnepélyes adventi gyertyagyújtás Debrecenben

Csaknem ezer egybegyűlt előtt gyújtották meg az adventi koszorú első gyertyáját este Debrecen főterén, a Református Nagytemplom előtt felállított karácsonyfánál.

„Már évtizedes szokás, hogy az adventi vasárnapokon egyházi és világi vezetők, debreceniek és idelátogatók egyesült erővel vagyunk és teszünk hitet a kereszténység legjobb kinézettel rendelkező ünnepe, a karácsony mellett” – mondta Papp László, a cívisváros polgármestere, akinek szavai után fényárba borult a belváros. Több mint 200 ezer égő ékesíti idén Debrecent az adventi időszakban, „ezáltal elmondhatjuk, hogy minden debreceninek jut egy kis fény, melyet a magáénak érezhet” – nyilatkozott.

A polgármester alapján van jelentősége annak, hogy az adventi hétvégéken sokan egyesült erővel vannak, miután napjainkban egyre többet lehet arról hallani, hogy Európában a kereszténységet nem tekintik értéknek, nem tekintik európai értéknek, aminek egyik legkézzelfoghatóbb megnyilvánulása a keresztény szimbólumok elleni fellépés.

„Hiszem és vallom, hogy Európa múltja, jelene és jövője is a keresztény értékrenden nyugszik, beleértve jelképeinket is. Aki ezt nem tiszteli, az nem tekinthető európainak” – mondta a debreceni polgármester hozzátéve: „évente, ilyenkor advent első vasárnapján – Jézus születésére készülve – az első gyertya meggyújtásával újjászületik, új lángra lobban a debreceni keresztény felekezetek egysége”.

Kósa Lajos, a megyei jogú települések fejlesztéséért felelős tárca nélküli miniszter a segítés fontosságát hangsúlyozva azt mondta: azt kell a legjobb tudásunk alapján adni az embereknek, ami érték, ami nyújt támogatást, ami önállóvá tesz, szabadságot jelent.

A nagyszámú ünneplőre is utalva azt mondta: büszkék lehetünk mihelyt köszöntjük adventet, ahogyan várjuk a megváltó születését.

A debreceni adventi gyertyagyújtáson négy egyház püspöke közölte karácsonyi gondolatait.

Kocsis Fülöp görögkatolikus érsek-metropolita kiemelte: „az istenismeret világosságára van mindenkinek szüksége, (…) melyet karácsonykor elhoz nekünk Jézus”.

Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi római katolikus megyéspüspök gondolata alapján „advent annak az ideje, hogy életre váltsuk az evangéliumot” és „kövessük Jézust, aki emberré lett, legyünk mi is emberré, jó emberré”.

Fabiny Tamás, evangélikus elnök-püspök József és Mária bibliai történetét felidézve a család szerepének fontosságáról beszélt, és jelképesnek nevezte, hogy négy felekezet püspöke, mint egy jókora család, közösen lehet az adventi ünnepségen.

Fekete Károly tiszántúli református püspök az emelte ki, hogy mindenkiben meg kell történnie az úr érkezésének, „az lesz az igazán áldott advent, ha benned születik meg a téged is megváltó Krisztus”.

A debreceni adventi ünnepségre hortobágyi pásztorok vitték a fényt, a „pásztortüzet”, a település adventi koszorúján ugyanakkor az első gyertyát Szőnyi Imre, Hortobágy legidősebb pásztora gyújtotta meg.

Az ünnepség után a Református Nagytemplomban megtartották a Hereditas Nostra című zsoltárkantáta ősbemutatóját, amely a reformáció 500. évében, a Tiszántúli Református Egyházkerület megbízásából született.