Novemberben kerül a magyar mozikba a Ruben Brandt, a gyűjtő című animációs film

Novemberben kerül a magyar mozikba a Ruben Brandt, a gyűjtő című animációs film

Novemberben kerül a magyar mozikba Milorad Krstic szerb származású direktor, író, látványtervező Ruben Brandt, a gyűjtő című egész estés animációs akció-thrillere, amely világhírű művészeti alkotásokon át a műkincsrablók izgalmas világába vezeti a nézőt.

A film noir hangulatát is idéző egész estés animáció főhőse Ruben Brandt pszichoterapeuta, aki művészetterápiával gyógyít. Egy napon az általa leginkább kedvelt műalkotások látomásokban törnek rá és az életét követelik, de ő nem tud ezzel a helyzettel mit kezdeni. Kezeltjei rábeszélik, hogy szerezze meg a műalkotásokat, mert ha a tulajdonában van az eredeti, akkor az nem támad a gazdájára, és mindent összevetve megszűnnek a látomások. Ruben Brandt és csapata 13 festményt rabol el a Föld legnagyobb múzeumaiból és magángyűjteményeiből. Minden nap újabb helyszíneken támadnak, sorra kerül a párizsi Louvre, a Tate Gallery, az Uffizi, az Ermitázs és Szépművészeti Múzeum is.

Az animációt Milorad Krstic szerb származású, Magyarországon élő festő, látványtervező, animációs művész rendezte és írta, mindemellett a látványt is ő tervezte.

A film a mese, a grafikai világ, az animáció, a hang és zene összességéből épül fel és több hírneves festmény, építmény és tárgy tűnik fel benne – nyomatékosította a direktor fővárosi sajtótájékoztatóján.

Kifejtette: az animációban a maga kép- és formaalkotó művészetével hommage-t állít ikonikus műveknek, kameraállásoknak, hangulatoknak és azok jelentéseinek átdolgozásával újra reflektorfénybe helyezi a filmművészet, az építészet, a megjelenés és a képzőművészet ikonikus alkotóit. Sok más mellett Eisenstein, Kuroszava és Godard filmjeiből vett kompozíciókat rajzfilmesített meg. A filmben csaknem 100 ilyen hommage fedezhető fel – tette hozzá.

A műalkotások közül egyetlen kép sem maradt meg eredeti formájában, az összes a direktor és csapatának keze nyomán formálódott keresztül valami mássá. A főszereplő neve is egy képzőművészeti utalás, amely Rubens és Rembrandt flamand festőművészek nevéből áll össze.

Milorad Krstic közölte, hogy jelentősen jelentős volt részére a ritmus: a történet egy akciódús jelenettel és erős, ritmusos zenei aláfestéssel indul. A direktor alapján 94 percen át fenntartani a nézők figyelmét csak erős és pörgős jelenetekkel lehet. Audiovizuális szimfóniának nevezte a filmet, ahol több furcsa, bizarr alak tűnik fel: háromszemű és -mellű, kétarcú vagy kétdimenziós karakterek.

László Marcell animációs direktor alapján a film a művészettörténet, a filmtörténet és dizájntörténet mellett az eklektikáról és annak a történetéről is szól. „Látványvilága a film noir hangulatát idézi, fontosak benne az árnyékok, amelyek sokszor a drámai hatást erősítik, de példaként egy napsütéses környezetben már a térszerkezet is megváltozik, és Giorgio de Chirico festményeinek a metafizikai hátterei jönnek elő. Ez egy tudatos szerkesztés volt a direktor részéről” – mondta.

Miskolczi Péter, a film egyik producere felhívta a figyelmet arra, hogy a festmények felhasználására szigorú szerzői jogi szabályok vonatkoznak és a filmben megjelenő művek kapcsán 110 jogosítási eljárást indítottak. A képzőművészeti alkotásokra ezer-kétezer eurós átlag felhasználási díjat fizettek, ameddig az Andy Warhol képén megjelenő Elvis Presley személyiségi jogát példaként külön kellett engedélyeztetni – érvelt.

Első alkalommal angolul vették fel a párbeszédeket, ehhez igazították a szájmozgást és a mozdulatokat, ezután végül magyarra szinkronizálták. A főszereplőt, Ruben Brandtet angolul és magyarul is Kamarás Iván szólaltatja meg, Mimi hangját mindkét nyelven Hámori Gabriella adja, Kowalskyt mindazonáltal magyarul Makranczi Zalán, angolul Márton Csaba formálja. Mivel soknyelvű környezetben játszódik a történet, így direkt módon maradtak benne spanyol, francia és olasz párbeszédek, amelyek hangsúlyozzák a történet univerzalitását – tette hozzá a producer.

A film egész költségvetése 1 milliárd 180 millió forint volt, aminek 75 százalékát, 882,5 millió forintot a Magyar Nemzeti Filmalap biztosított, amíg a közvetett támogatásokból 295 millió forint érkezett, az előkészítés és a forgatókönyv-fejlesztés 2 millió forintos támogatásból valósult meg.

Kurdy-Fehér János producer alapján a filmnek van edukációs rétege is. „Aki csak az akciófilmet szeretné élvezni, az futni fog a filmmel, aki mindazonáltal észreveszi a dolgokat a háttérben az lehet, hogy újra kinyitja az albumot, hogy megnézze, milyen volt a pop art, vagy hogy milyen volt egy Rembrandt-kép” – nyomatékosította.

Böszörményi Gábor, a filmet forgalmazó Mozinet cégvezetője kiemelte, hogy évek óta nem készült Magyarországon egész estés, tekintélyes költségvetésű animációs film. A Ruben Brandt, a gyűjtő az ügyvezető alapján egy mindenki részére befogadható és izgalmas közönségfilm.

Az animáció zenéjét Cári Tibor szerezte, a produceri munkát Miskolczi Péter és Kurdy-Fehér János mellett Roczkov Radmila és Roczkov Hermina csinálta.

MTI