Závada Péter dalszövegeivel, Vecsei H. Miklós szövegkönyve alapján koncertszínházi előadás készül Ilf és Petrov Tizenkét szék című regényéből. A darab, aminek bemutatóját április 17-én a fővárosi Tavaszi Rendezvény keretében a TRIP Hajón tartják, tizenkét dalban meséli el a Rejtő-szerű nyomozást a székbe rejtett briliánsok után.
llja Ilf és Jevgenyij Petrov 1928-ban megjelent szatirikus regényének koncertszínházi változatát az április 17-i bemutatót követően április 18-án és május 12-én két-két alkalommal láthatja a nézőközönség, ezután május 21-én is játsszák a darabot – olvasható a szervezők Közleményében.
Mint írják, a 20. századi orosz irodalom egyik legkacagtatóbb regényéből, a Tizenkét székből Magács László rendezésében készül előadás. A csavarokkal teli történetet Láng Annamária, Hegedűs D. Géza, Rába Roland, Bodóczy Zoltán és Vecsei H. Miklós kelti életre.
A történet alapján Klavgyija Ivanovna utolsó szavaiból kiderül, hogy a szovjethatalom elől egy diófa székbe rejtette briliánsait. Az egyetlen gond, hogy tizenkét ilyen szék van, amelyek heterogén gazdákhoz kerültek. Ippolit Matvejevicsnek ennek értelmében ki kell nyomoznia a sorsukat, csak mindent összevetve juthat hozzá a százötvenezer rubelt érő kincshez. A kincs szaga Ippolithoz vonzza a vállalkozó szellemű papot, Fjodor atyát – és a jóképű szélhámost, Osztap Bendert. Fél Oroszországot bejárják, mire a székek nyomára bukkannak.
Magács László alapján a darab erőssége a kettősségekben rejlik. „Nem értem, hogy 1928-ban miként jelenhetett meg ez a regény a Szovjetunióban, tudniillik minden olyan anomáliát kifiguráz, amibe a kialakuló kommunista rendszer belefutott” – idézi a közlemény a rendezőt, aki kijelentette: a történet részére arról szól, hogy a régi és a modern világ, a rend és a káosz hogyan küzd meg egymással.
„Az írói zsenialitás ehhez két isteni karaktert talált, akik minden színükben képviselni tudják ezt a két, szembenálló világot. A regény és valószínűleg a mi világunk tragikuma is az, hogy roppant módon nehéz dönteni, ugyanis mind a ketten ugyanolyan arányban hordozzák az igazságot és a hazugságot” – fogalmaz Magács László, hozzátéve, hogy a történet abszurditása abban rejlik, hogy ez a két ember a tizenkét szék utáni hajsza közben megszereti egymást. Így semmi sem fekete és fehér.
Vecsei H. Miklós alapján a Tizenkét szék szenzációs könyv, és jogosan mondják róla, hogy egy Rejtőbe oltott Dosztojevszkijjel van dolgunk. „Eléggé izgalmas feladat egy nem dialógalapú regényt úgy színpadra adaptálni, hogy megmaradjon a cselekmény, a történet humora és tempója” – mutat rá a közleményben.
A komikus hajsza tizenkét poroszos dalban bomlik ki, a zenéről a játszó színészek és muzsikusok gondoskodnak, akik fel is vették az Ilfpetrov nevet. Mint a dalszövegeket író Závada Péter hangoztatta, a legnélkülözhetetlenebb szempont az volt, hogy megpróbáljanak jelenkori, érvényes, magyar nyelvű dalokat írni, amelyek szokásos, rockzenekari felállásban szólalnak meg, ugyanakkor visszaadják a regény oroszos, hol populáris, hol népzenei, hol ugyanakkor ortodox egyházi kórusokat idéző hangulatát.
Kihívást jelentett ennyire kötött struktúrával dolgozni. A dalszövegeknek ugyanabban az időben kell tudniuk történetet mesélni, követni a narratívát és atmoszférát teremteni. Izgalmas elegye ez az önálló és az alkalmazott dalszerzésnek – tette hozzá.