Hillél Fürstenberg, a jeruzsálemi Héber Egyetem és Gregory Margulis, az amerikai Yale Egyetem matematikusa kapta megosztva a 2020. évi Abel-díjat „a valószínűségszámítás és a csoportelmélet dinamikái, a számelmélet és a kombinatorika módszereinek úttörő használatárért” – hozta nyilvánosságra a norvég akadémia.
Fürstenberg és Margulis elképesztette a matematikai világot a valószínűságszámítás módszereinek és a matematikai diszciplinák határai átlépésének leleményes igénybevételével, hogy mély problémákat oldjanak meg a matematika legkülönbözőbb területein. Ez új eredmények gazdag tárát nyitotta meg, akárcsak a prímszámok hosszú aritmetikus sorozatának létezését – közölte Hans Munthe-Kass, az Abel-bizottság elnöke.
Munkásságuk megmutatta, a különféle matematikai diszciplinák közti határátlépések hatékonyságát, ledöntötték a tradícióknak megfelelő falat a tiszta és az alkalmazott matematika közt – tette hozzá.
Hillél Fürstenberg 1935-ben született Berlinben, zsidó családjával 1939-ben sikerült elmenekülnie Németországból az Egyesült Államokba. Több amerikai felsőfokú intézményben tanított és kutatott matematikusként, ezután 1965-ban a Héber Egyetem tanára lett, 2003-as nyugalomba vonulásáig ott dolgozott. Pályafutása alatt segítette azt, hogy Izrael a matematikatudomány egyik világközpontjává váljon. Gregory Margulis 1946-ben született Moszkvában. Már gyermekkorában megmutatkozott matematikai tehetsége. Még csak 32 éves volt, amikor megkapta a másik nagy presztízsű matematikai díjat, a Field-érmet, de azt nem tudta átvenni Helsinkiben, mert nem kapott vízumot a szovjet hatóságoktól.
Bár az egyik leghíresebb fiatal matematikus volt a Szovjetunióban, nem alkalmazták a Moszkvai Felsőfokú intézményben zsidó származása okán, ezáltal az információtovábbítás problémáit tudós intézet munkatársa lett. Csak 1979-ben engedélyezték részére, hogy külföldre utazzon. 1991-ben lett a Yale Egyetem tanára. Margulis kiérdemelte a Lobacsevszkij-díjat és a Wolf-díjat.
A két szakember közti 10 évnyi korkülönbség és a szovjet hatóságok korlátozó intézkedései folytán a két díjazott nem tudott közösen dolgozni, de egymás munkásságára nagy hatással voltak – olvasható az akadémia honlapján.
A Niels Henrik Abel (1802-1829) norvég matematikus nevét viselő Abel-díjat a norvég kormány teremtette meg 2003-ban, hogy ezáltal pótolja a matematikai Nobel-díj hiányát. A díjhoz 7,5 millió norvég korona párosul.
MTI