Jókora kiterjedésű, nyílt vízfelszínnel és költőszigettel éled újjá a tiszaalpári Nagy-tó, továbbá újra várja az érdeklődőket a helység Árpád-kori falurekonstrukciója.
Ugró Sándor kiemelte: a Nagy-tó madártani szempontból az egyik leggazdagabb élőhely a nyílt ártéren. Minden évben több száz pár madárnak – nagykócsagnak, vörösgémnek, bakcsónak, kanalas gémnek – házigazdája, de oda járnak élelemért a környéken költő rétisasok is. A tó a vonulási időszakban is meghatározó táplálkozó- és pihenőhely.
A tiszaalpári Nagy-tó revitalizációját a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága 358 millió forintból valósította meg a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program keretében elnyert pályázatnak betudhatóan – tette hozzá.
Az igazgató felidézte azt, hogy a Nagy-tó egy csatorna révén egykor összeköttetésben volt a szomszédos tiszaalpári Holt-Tiszával. A régió feliszapolódása folytán ellenben bizonyos idő elteltével megszűnt a szabályozott vízáteresztés lehetősége. A tavat a jó vízellátású években is gyakran fenyegette a kiszáradás, vize rendszeresen túlmelegedett, ami a halak pusztulását okozta. A mederben felhalmozódott nagy volumenű szerves üledék okán az utóbbi időben inkább egy sekély vizű mocsár volt, mint tekintélyes tó.
Hangoztatta még: a fejlesztés eredményeként mozaikos élőhely alakult meg héthektáros nyílt vízfelülettel, ahol állandóan tartani lehet a minimum egyméteres vízmélységet. Ez nem kizárólag táplálkozó helyet nyújt az itt lakó madarak részére, de kedvező élőhelyet nyújt az árvizek levonulását követően a tóban rekedt halaknak is.
A mederből kikotort szerves anyagból kiviteleztek egy kéthektáros költőszigetet, amelyen növényesítés után sirályok százai mellett a gémfélék is kedvező feltételeket találnak ezt követően a költéshez.
A projekt részeként felújították valamint a tavat és a holtágat összekötő csatornát, azonfelül a kettőt elválasztó zsilipet, ezzel oldva meg a víz szabályozható mozgását. A Nagy-tó melletti egykori tőzegbányatóból több száz gumiabroncsot hordtak ki, tetejébe kapcsolatot teremtettek közte és a Nagy-tó közt egy csatornával és áteresszel, ahol nemcsak a víz, de a halak is átjárhatnak.
Ugró Sándor beszélt arról is, hogy Tiszaalpár és térsége a bronzkor időszakától bizonyítottan lakott volt. A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság 2000-ben épített Árpád-kori falurekonstrukciójának állapota az évek alatt roppantul leromlott, szükségessé vált a felújítása és a régió újrarendezése. Az apró skanzen a környéken folyó ásatások alatt előkerült településszerkezetet jeleníti meg, az eredetihez képest kissé zsúfolt formában, mivelhogy a valóságban egy falu 4-6 hektáron terült el.
A Lisztes János és az Errejó Kft. tervei alapján felépített falurészletben megtekinthetőek a korabeli szokványos életvitel és az állattartás építményei: a félig földbe mélyített veremház a maga szimpla berendezésével, a külső kemence, a vesszőfonatos karámok, a vesszőbéléses kút és a gabonatároló vermek.
A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságának saját forrásból megvalósított felújítása esetén nemcsak ezek épültek újjá, de kültéri bútorzattal kiegészítve az elkövetkezendő időszakokban interaktív bemutatók tartására is mód nyílik.
Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a térség országgyűlési megbízottja a találkozón kijelentette: a környezetátalakítás és a túlfogyasztás következménye a világon mindenfelé az elsivatagosodás, a környezetszennyezés, az éghajlatváltozás. Jól érzékelhető, hogy mit jelentettek az elmúlt évtizedekben és évszázadokban az erdőirtások, a feltört legelők, a folyószabályozások, a lecsapolások.
Nyomatékosította: az egykori ártéri gazdálkodás a természettel való együttműködést jelentette, és ahol ez jól működött, ott jólétet, kultúrát és műveltséget eredményezett, ugyanakkor bizonyította azt is, hogy az emberi civilizáció nemcsak rombolni, hanem védeni és gazdagítani is képes a természet sokszínűségét, a biodiverzitást.
Mint kiemelte, természeti értékeink védelmére az alaptörvény szavai is köteleznek mindenkit. A tiszaalpári Nagy-tó és az Árpád-kori falurekonstrukció védelme felelőssége és feladata is egyben az itt lakó közösségeknek, az önkormányzatnak, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságnak és a térség országgyűlési képviselőjének. Mindkettő nagyban hozzájárul mert, hogy Tiszaalpár a turisták vonzó és keresett célpontjává váljon, az idelátogató iskolás csoportok ugyanakkor egy kirándulás keretében élményszerűen ismerhessék meg egykori őseink mindennapi életét.
A sajtótájékoztató végén Tiszaalpár önkormányzata és a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága együttműködési megállapodást kötött a skanzen együttes üzemeltetéséről, a fenntartási és karbantartási feladatok ellátásáról.
mti