Történelmi csúcsot ért tavaly a külkereskedelmi aktívum

Történelmi csúcsot ért tavaly a külkereskedelmi aktívum

Felülmúlta a szakemberek elképzeléseit a külkereskedelmi egyenleg decemberi alakulása, az éves aktívum mindazonáltal történelmi csúcsra emelkedett.

Suppan Gergely, a Takarékbank szakértője az hangsúlyozta, hogy múlt évben decemberben a reményeket jelentősen túlszárnyaló, 643 millió euró többletet mutatott a külkereskedelmi egyenleg, mindent összevetve múlt évben történelmi csúcsra, majdnem 8,1 milliárd euróra emelkedett a külkereskedelmi aktívum.

Ürmössy Gergely, az Erste Bank elemzője állította, a reményeket messze túlszárnyaló decemberi egyenleg főleg annak tudható be, hogy az import euróban mért növekedési üteme 1 százalékra esett vissza, amíg az export 7,3 százalékkal bővült.

Suppan Gergely szerint az export 7,3 százalékos növekedése a várakozásukhoz közeli mértékű volt, ugyanakkor az import 1 százalékos növekedése jóval elmaradt a előrejelzésüktől, ami jelentős hányadában a szakadó olajáraknak, és az ezt némi késleltetéssel követő gázáraknak köszönhető.

A Takarékbank elemzője kiemelte: előző évben 1,82 milliárd euróval nőtt a külkereskedelem többlete, ebből az év utolsó három hónapjában közel 700 millió euróval, mindent összevetve a tavalyi utolsó negyedévben a nettó export szignifikánsan hozzájárulhatott a GDP növekedéséhez, ami alátámasztja azon várakozásukat, hogy a héten megjelenő GDP növekedés újra érdemi gyorsulást mutat.

A külkereskedelem rekordmértékű többlete a nemzetgazdaság külső finanszírozási képességének masszív többletét szintén segíti, ezáltal a nettó külső adósság a további években eltűnhet, de nem kizárt, hogy az évtized végére az ország nettó külső hitelezővé válik. Ennek hatására a külső sérülékenység szignifikánsan csökkenni fog, ami a pénzügyi stabilitás megszilárdulásához, végső soron ugyanakkor a hitelminősítések egyéb javulásához vezethet – írja Suppan Gergely elemzésében.

A Takarékbank elemzője szerint az idén a kivitelre kockázatot jelenthet a kínai és más feltörekvő gazdaságok lassulása, ezt ellenben korrigálhatja a hazai termelőipar részére fontosabb európai gazdaságok némi élénkülése.

Suppan Gergely úgy látja, hogy a Volkswagen károsanyag-kibocsátási botránya is kockázatot jelenthet, de az európai autóeladások növekedése folytatódhat, mindent összevetve ebből olyan autógyárak profitálhatnak, amelyeknek a hazai cégek is beszállítói. Szerinte az idén az olajárak egyéb zuhanása miatt a külkereskedelmi többlet 8,7 milliárd euró közelébe emelkedhet, de ha az olajárak tartósan a jelenlegi szinten maradnak, a többlet jóval meghaladhatja a 9 milliárd eurót szintén.

Ürmössy Gergely szerint az import növekedési üteme mindössze ideiglenesen esett az elmúlt hónapokban látott növekedési ütem alá. Ennek mindazonáltal egy lehetséges kihatása, hogy 2016 első hónapjaiban a januári importnövekedési ütem feltételezhetően nagyobb lesz az átlagosnál, mert a belföldi fogyasztás és a beruházások kardinális importtartalommal bírnak. Az elemző azt valószínűsíti, hogy idén szintén hasonló, 8 milliárd euró körül alakulhat a külkereskedelmi többlet.

Úgy vélte, a külkereskedelmi mérleg többlete egyúttal azt is kifejezi, hogy a magyar folyó fizetési mérleg szufficitje ugyancsak módfelett magas lehetett, akár a GDP 5 százalékát szintén elérhette 2015-ben. Ennek ugyanakkor az a jelentősége, hogy negatív internacionális tőkepiaci és befektetői hangulat esetén a forint részére védőpajzsot nyújthat a többlet, és más feltörekvő piaci devizákhoz viszonyítva jól teljesíthet – emelte ki Ürmössy Gergely.

(MTI)