Esterházy Jánosra, a felvidéki magyarság két világháború közti, ezenkívül második világháború alatti vezető politikusára emlékeztek a morvaországi Olmützben és Mírovban csehországi, szlovákiai és magyarországi magyarok.
Az idén már 20. alkalommal megtartott emlékünnepséget a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége (CSMMSZ), azonfelül a helyi önkormányzati szervek szövetségben rendezték.
Az ünnepség Olmützben (Olomouc) kezdődött, ahol a Szent Vencel-katedrálisban szentmisét mutattak be Esterházy János tiszteletére; ezt Balga Zoltán prágai magyar lelkész celebrálta.
Balga Zoltán szentbeszédében Esterházy János életét felidézve a kereszt viseléséről, az önfeláldozásról, az Istenbe vetett hit fontosságáról beszélt.
„Esterházy János élete üzenetet hordoz, és példa lehet a ma embere részére” – szögezte le Balga Zoltán.
A közép-morvaországi Mírov község egykori rabtemetőjében megtartott megemlékezésen a csehországi, a szlovákiai és magyarországi magyar szervezetek, emellett a prágai magyar külképviselet képviselői koszorúkat és virágokat helyeztek el Esterházy jelképes síremlékénél. Ugyancsak koszorúztak a síremléknél az Esterházy család lengyelországi elemei és Mírov polgármestere.
A mírovi megemlékezésre az idén is többtucatnyi Nyitra vidéki magyar érkezett. Esterházy Nyitraújlakon (Velké Záluzie) született.
Esterházy János a két világháború közti időszakban, ezután a második világháború alatt küzdött a szlovákiai magyarok megmaradásáért és jogaiért. A második világháborúban, az korábbi fasiszta szlovák állam törvényhozásában – a szlovák parlament egyetlen magyar képviselőjeként – nem szavazta meg a zsidók deportálását elrendelő törvénytervezetet.
A második világháború után Esterházyt letartóztatták, ezt követően a csehszlovák hatóságok átadták a szovjet titkosszolgálatnak. A Szovjetunióban koholt vádak alapján tíz év kényszermunkára ítélték, és egy szibériai táborba küldték.
A szlovák Nemzeti Bíróság 1947-ben távollétében halálra ítélte, a vád alapján a fasizmussal való együttműködésért. A szovjet hatóságok 1949-ben kiadták Csehszlovákiának. Ott elnöki kegyelemmel halálos ítéletét életfogytiglani börtönre változtatták. Az 1955-ös általános amnesztia esetén a büntetését 25 évre csökkentették, de ebbe nem számították bele a szovjet fogságban töltött időt.
A súlyosan beteg Esterházy a mírovi várbörtönben halt meg 1957. március 8-án. Mivel 2007 őszéig nem volt ismert, hol temették el, valamint hová kerültek hamvai, a csehországi magyarok 1998-ban magyarországi segítséggel jelképes síremléket állítottak neki a helyi rabtemetőben.
Cseh történészek – az Esterházy család kérésének eleget téve – később kiderítették, hogy Esterházy János urnája a prágai Motol köztemető együttes sírjában fedezhető fel. Neve 2011 őszén felkerült a motoli emlékműre.
Esterházy Jánost mindmáig sem Szlovákia, sem Csehország nem volt hajlandó rehabilitálni, mindent összevetve hivatalosan még mindig háborús bűnösként tartják nyilván.
mti