Elkészült a kihalt emlősöket is összegző első világtérkép

Elkészült a kihalt emlősöket is összegző első világtérkép

Dán és svéd szakemberek elkészítették az emlősök legátfogóbb családfáját és atlaszát, amely minden ma élő és egykor kihalt emlősfajt társít. A csaknem hatezer fajt átfogó térkép a biodiverzitás mindenre kiterjedő mintázatának több korábbi elméletét is megdönti.

Bár többen próbálták már feltérképezni az állatok elterjedési területét vagy felállítani a családfájukat, a korábbi tanulmányokból folyamatosan kimaradt az állatok egy döntő csoportja: az emberi tevékenység folytán kihalt állatfajoké.

„Ez az első alkalom, hogy kihalt fajokat is bevonunk egy ekkora adatbázisba, akárcsak a tasmán tigrist vagy a gyapjas mamutot, emellett a létező fajokat érintő, ember okozta területveszteségeket. Ez ténylegesen megváltoztatja az elképzelésünket arról, mi természetes és mi nem az” – mondta Soren Faurby, a svédországi Göteborgi Egyetem biológusa. A témában végzett kutatást a tudósok az Ecology című akadémiai magazinban mutatták be – írja a ScienceDaily.com tudományos-ismeretterjesztő portál.

A szakemberek gyakran használnak az emlősfajok elterjedési területét összegző térképeket a faji sokszínűség (biodiverzitás) mintázatának felvázolására vagy arra, hogy megjósolják a klímaváltozásnak az állatfajokra kifejtett hatásait. Ezek a térképek ellenben nem teljesek, mert nem mutatják az egyes fajok természetes elterjedési területét, csak azt, hogy ma hol találhatóak meg. Sok faj előfordulási területét erőteljesen csökkentette az ember példának okáért a túlvadászat vagy a területrombolás folytán.

„Alaszka és Oroszország emblematikus állata, a barna medve természetes élettere egykor egészen Mexikótól Észak-Afrikáig terjedt, mielőtt az ember széles körben vadászni nem kezdte. Ha meg akarjuk jósolni, milyen hatása lehet a felmelegedő klímának ezekre a medvékre, nem hagyhatjuk figyelmen kívül ezeket a természetes élőterületeket sem” – fejtette ki Faurby.

Ugyancsak jelentős figyelembe venni a már teljesen kihalt állatokat is.

„Ha a biodiverzitás mindenre kiterjedő mintázatait tanulmányozzuk, el kell kezdenünk olyan fajokkal is foglalkozni, mint a tasmán tigris, amit alig száz év alatt, földtani időben mérve alig egy szempillantás alatt irtottak ki vadászattal – mondta Matt Davis, a dán Aarhusi Egyetem paleontológusa.

A tekintélyes emlősöket, példának okáért az oroszlánt és az elefántot manapság Afrikához kapcsoljuk, de az elmúlt 30 millió év jókora részében a tekintélyes emlősök az egész Földön fellelhetőek voltak. Csak a közelmúltban következett be, hogy az ember a kihalásba kergette ezeket az állatokat.

„Az olyan faj is, mint a gyapjas mamut, melyre prehisztorikus fajként gondolunk, még a gízai terjedelmes piramis építésének során is élt” – mondta Davis.

A minden kihalt emlőst magába foglaló adatbázis elkészítése nem volt könnyed feladat, a kutatócsoport hónapokat töltött csak azzal, hogy összekapcsolja a létező adatbázisokat és kitöltse a hiányzó adatokkal. Továbbiakban ezeket elhelyezték a régi térképeken és ellenőrizték a múzeumok nyilvántartásait, hogy lássák, hogy vannak-e olyan természetes élőhelyek, amelyek még a korszerű emberi beavatkozás nélkül létezhetnek.

A kihalt fajoknak az emlősök családfájához és a korszerű életterületekhez sorolása még nehezebb volt. A tudósok a Föld ásatásain talált fosszilis leletekből származó DNS-bizonyítékokat és adatokat vegyítették egy új, erős számítógépes algoritmussal.

A térképet már most az ember okozta biodiverzitás-csökkenés feltérképezésére és meghatározására használjuk. Segíthet annak meghatározásában, hol van sansz a világon a helyreállításra – fejtette ki Jens-Christian Svenning, az Aarhusi Egyetem professzora.

mti